Rakományrögzítés - hungarokamion.hu

Rakományrögzítés

Rakományrögzítési alapismeretek

A rakodásnál betartandó általános szempontok

1. A szállítóeszköz (közúti jármű, konténer, vasúti kocsi stb.) megrakásánál figyelembe kell venni a szállítóeszköz rakfelületének méreteit, teherbírását, tehergépkocsiknál a megengedett tengelyterhelések értékeit, konténereknél, zárt felépítményű tehergépkocsinál az ajtónyílás méreteit, az eredő tömegközéppont elhelyezkedését.

2. A rakodásnál figyelembe kell venni a termék méretét, tömegét, a megfogás lehetőségét (targoncával, daruval kezelhető, stb.), a termék lehetséges deformációját, az emelés során keletkező pótlólagos terhelések értékét (pl. az emelőkötél oldalirányú terhelése).

3. Az áruk elhelyezésénél, amennyiben lehetséges az eredő tömegközéppont lehetőleg a szállítóeszköz hossz tengelyébe essen minél közelebb a rakfelülethez. Konténereknél a nagyobb tömegközéppont eltéréseket feltűnően jelölni kell.

4. Az árut úgy kell elhelyezni a rakfelületen, hogy normális üzemi, közlekedési viszonyok mellett ne tudjon elmozdulni, felborulni, konténereknél az ajtónak támaszkodni és a másik áruban kárt tenni.

5. Az áruk, termékek egy része természeténél fogva (törékeny, ütésre, rázkódásra, fagyra, magas hőmérsékletre érzékeny, korrózióra hajlamos, csak daruval

Forrás: www.csom.hu

Jogi tudnivalók

· 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól (innen megnyitható)

A rakományt a járművön -annak belsejében, illetőleg rakfelületén -úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy-és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány:

a) a jármű vezetőjét a szabad kilátásban és a vezetésben, a forgalom többi résztvevőjét pedig a jármű fényjelző berendezéseinek észlelésében ne akadályozza;

b) a jármű ajtajainak, illetőleg a rakfelület oldalfalainak lezárását ne gátolja;

c) egyenletesen és úgy legyen elhelyezve, hogy a jármű stabilitását-számottevően ne rontsa;

d) úgy legyen rögzítve, hogy el ne csússzék, le ne essék, ki ne ömöljék!

· A rakományrögzítő eszközökre vonatkozó Magyar előírások, jogszabályok, szabványok:

KÖHÉM 5/1990 és 6/1990 rendeletei és módosításai

Törvény a munkavédelemről / 1993 évi XCIII.tv./

Közlekedési balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabály /

2/1972 / M.K.6./ KPM számú rendelet

MSZ EN 12195-1 rakományrögzítő eszközök közúti járművekenrögzítőerők számítása (a szabvány leírása innen megrendelhető)

MSZ EN 12195-2 -Mesterséges szálból készült rögzítőheveder (a szabvány leírása innen megrendelhető)

MSZ EN 12195-3- Rögzítőláncok (a szabvány leírása innen megrendelhető)

MSZ EN 12195-4 –Rögzítő acélsodrony kötelek (a szabvány leírása innen megrendelhető)

A rakományrögzítő eszközök (racsnis heveder „spanifer”, láncos feszítők) olyan „leeső tárgyak elleni védőszerkezetek” amelyek biztonsági berendezésnek minősülnek. A biztonsági berendezések követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról a 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet rendelkezik. (innen letölthető)

Megfelelőségi jelölés

A biztonsági berendezést a gyártónak vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének a forgalomba hozatal előtt CE megfelelőségi jelöléssel kell ellátnia.

A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés tulajdonképpen egy jelzés a hatóságok felé arról, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó követelményeknek.

Az, hogy milyen termékekre kötelező a CE jelölés, részleteket itt olvashat.
A CE jelölésről további tudnivalókat itt olvashat.

MSz EN 12195 szabvány (a szabvány leírása innen megrendelhető)

A fuvarozási tevékenység során, a rakomány rögzítésének legelterjedtebb módja a leszorításos kötözés. A szükséges rögzítők számának és feszítő erők meghatározására kis túlzással több fajta számítási módot lehet alkalmazni nem elfelejtve, hogy a fizikai törvények egyetemlegesek. A rakományrögzítéshez szükséges számítások egyik lehetőségét az MSZ EN12195 / 1szabvány tartalmazza, melyben a rögzítők számát, valamint a rögzítőként szükséges feszítőerő nagysága határozható meg.

Tehergépjárművek biztonságos rakomány rögzítése és a közlekedési balesetek kapcsolata

Dr.-Ing. Kőfalvi Gyula (c. egyetemi docens/ Széchenyi István Egyetem/c/o International Road Tarnsport Union Genf

IRU Közúti Biztonság Bizottság elnöke) az Innováció és fenntartható felszíni közlekedés IFFK-Konferencián (Budapest, 2009. szeptember 3-5) tartott előadásának anyagából sok hasznos információ tudható meg a biztonságos rakományrögzítéssel kapcsolatban! Az előadás anyaga innen megnyitható.

Az Európai legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban

A legtöbb tagállamnak van olyan jogi szabályozása, amely megszabja, hogy a rakományt a járműre csak úgy szabad elhelyezni, hogy ne veszélyeztethessen sem személyeket, sem javakat, és hogy ne csúszhasson vagy eshessen le a járműről. Minden évben fordulnak elő olyan zavaró események és balesetek az EU közútjain, amelyeknek oka a nem megfelelően elhelyezett és/vagy rögzített rakomány. Bár egyes tagállamokban átfogó előírások is vonatkoznak a rakományrögzítésre, ezek különbözhetnek tartalmukban és tematikájukban, ezért a nemzetközi fuvarozók számára nagyon nehéz feladatot jelent annak kiderítése, hogy milyen eltérő nemzeti követelmények érvényesek ezen a téren.

Ausztriában az ÖNORM V 5750 1-2; 5751 és 5752 szabványok foglalják össze a szakmai követelményeket.

Németországban –többek között –a VDI 2700 –2701 -2702 ajánlások már 1975-től tartalmazzák a szabályokat, és szükséges számításokat

Ez utóbbi előírásokat, tarják be a szállítói tevékenységben résztvevők.

LESZORÍTÁSOS KÖTÖZÉS

A leszorításos kötözés esetén alkalmazandó erőkkel összefüggő tömegerő, és leszorító hevederek meghatározása :

Alapadatok :

Rakomány tömeg : m = 1000 kg

Súlyerő G = 1000 daN

Súrlódási tényező μ = 0,2

Képlet : Fe = 0.8 x G

Rögzítési szög :

Tömegerő előre : 800 daN

Tömegerő oldalirányba : Fo = 500 daN

Tömegerő hátrafelé : Fh = 500 daN

N = 1732daN / 400 daN = 4,33 = vagyis 5 heveder

A szállítás során fellépő hatások főbb jellemzői, értékei

A rakfelületre elhelyezett termékre, árura menet közben az alábbi erők hatnak,

melyek a test tömegétől, a fellépő irányváltások, fékezések, gyorsítások nagyságától,

a termék és a rakfelület közötti súrlódási tényezőtől függnek.

m : a test tömege [kg]

g : a tömegvonzás gyorsulása: 9,81 [m/s2]

G : tömegerő = m * g [N]

a : a testre ható gyorsulás [m/s2]

μ : súrlódási tényező

Fgy: gyorsító erő= m * a [N]

Fs: súrlódási erő= m * g * _ [N]

A súrlódási tényező (μ) értékei:

Száraz felület nedves, poros, zsíros felület

fa – fa 0,2 – 0,4 0,05 – 0,15

fa – fém 0,2 – 0,5 0,02 – 0,10

fém – fém 0,1 – 0,15 0,01 – 0,05

A gyorsulások jellemző értékei közlekedési alágazatonként

Közút Vasút Tengeri Légi

Függőleges 1,0 g 0,3 g 0,7 g 1,0 g

Vízszintes 0,8 g 4,0 g 0,6 g 0,8 g

Oldal irányú 0,5 g 0,4 g 0,6 g 0,4 g

A konténeres szállításnál az irányadó értékek megegyeznek az éppen használt

szállító járművön előforduló értékekkel.

A konténerek vasúti szállításánál azonban előírás, hogy nem guríthatók, csak

tolatással rendezhetők.

Hasonló értékek adódhatnak a közúti járművek vasúti szállításánál is.

Forrás: www.csom.hu

Rakományrögzítés

A szállító járműre felrakott áruk, termékek a szállítás során fellépő hatások (rázkódás, gyorsulás, fékezés, kanyarodás, stb.) miatt elmozdulhatnak, elcsúszhatnak, felborulhatnak. Ennek megakadályozását biztosítja a felrakott termékek, áruk megfelelő rögzítése.
A termékek egyedi sajátosságai, a szállítóeszköz fajtája, mérete, teherbírása, a lehetséges rögzítési pontok, helyek ismeretében határozható meg a kedvező rakományrögzítési megoldás.

Ezek lehetnek:

A súrlódási tényező növelése,

Kitámasztás,

Kikötés, lekötés.

1. A súrlódási tényező növelése

A rakományrögzítés legegyszerűbb és legkézenfekvőbb módja.

A termék és a padozat közötti súrlódási tényező (_ 2) értékének megnövelése lényegesen növeli a súlyerőből (G) származó súrlódási erőt (Fs), ami a termék rögzítését részben vagy teljesen biztosítja. (Amennyiben a _ 2 >_ 1 a

termékfékezés esetén a helyén marad.)

Fs: Súrlódó erő [N] = G*μ 2 = m*g*μ 2

μ 1 átlagos értéke: 0,6 – 0,8

μ 2 átlagos értéke: 0,1 – 0,4

Módszerei:

- A felületek tisztítása, portalanítása, zsírtalanítása.

- Köztes anyagok elhelyezése (csúszásgátló papír, gumi, stb.).

- Ragasztás.

A súrlódási tényező (μ 2) elérhető értéke: 0,6-0,7

Eredmény: Bizonyos esetekben (μ 2 >μ 1) a rakomány kikötés, lekötés, támasztás nélkül is stabil marad.

A lekötéshez, kikötéshez szükséges anyagok, eszközök mennyisége, szilárdsági értéke, a lekötözés ereje lényegesen csökkenthető.

2. Kitámasztás

A szállító járművön, konténerben az árut a legtöbb esetben csak a súrlódás nem tudja megfelelően rögzíteni. (Magas rakományok, olyan rakományok, melyeknek a tömegközéppontja nem szimmetrikusan helyezkedik el.) Ekkor pótlólagos rakományrögzítésről kell gondoskodni. Ennek egyik lehetséges változata a kitámasztás.

FFék : Fékezőerő [N]

Ft : Támasztó erő [N]

A termék nem mozdul el, amennyiben a támasztó erő vízszintes komponense nagyobb a fékezőerőnél. (Ft * cos μ > Ffék)

A kitámasztás során vagy szegezést vagy, ékelést lehet használni a szállító jármű jellegétől függően. Szegezni általában a vasúti kocsikon, ritkábban a közúti járműveken és a konténerekben szoktak. A konténer padozata ugyanis vastag rétegelt lemezből készül, sok esetben tilos is szegezni. A közúti járművek rakfelülete is sokszor fémmel fedett, itt is lehetetlen a szegezés. A közúti járművek oldalfala sem rendelkezik nagy teherbírással, így az ékelés sem mindig megoldható.

A kitámasztást sokszor kombinálják lekötéssel is. Ez a nagyobb méretű hengeres tárgyaknál elkerülhetetlen, mert a kitámasztás nem elégséges.

Fk: a kötöző eszközben keletkező előfeszítő erő [N]

Eredmény: A rakomány a szállítás során fellépő erőhatások ellenére sem fog elmozdulni, eldőlni, megcsúszni.

A kitámasztás során felhasznált faanyagok néhány országba (USA, Ausztrália, Japán, stb.) csak Növény Egészségügyi Bizonyítvány kiállítása esetén vihetők be. Az ilyen faanyagok beszerzése nehezebb, költségesebb.

A kitámasztás másik lehetséges változata, amikor a terméket nem fa szerkezettel, hanem felfújható párnazsákkal támasztják meg. Ez esetben a rakomány rögzítését a rakomány és az oldalfal, illetve a rakomány a padozat közötti súrlódási erő növekedése biztosítja, ami a tömegerőkből származó érték többszöröse is lehet.

Ez csak olyan rakományok esetén használható, melyek

viszonylag sík oldalfallal vagy felső felülettel rendelkeznek,

az oldalfaluk vagy tetejük megfelelő teherbírású, a párnazsák által kifejtett felületi nyomást illetve nyomóerőt elviseli.

a termék és a támasztó felület (oldalfal, tető) közötti távolság nem nagyobb 200-400 mm-nél.

A párnazsákos rakományrögzítés legjobban a konténeres szállításoknál, tengeri

szállításoknál terjedt el.

A közúti járműveknél főleg a zárt kocsiszekrényes tehergépkocsiknál használható, mert a párnazsák által kifejtett nyomás a kocsi oldalát vagy tetejét viszonylag nagy megoszló erőkkel terheli.

A ponyvás tehergépkocsik oldalfala és teteje csak korlátozottan terhelhető, így a párnazsák által kifejthető nyomóerő töredéke hasznosítható.

A párnazsákos kitámasztás előnye:

gyorsan elvégezhető a rakományrögzítés,

nagy felületen, kis fajlagos erővel történik megtámasztás,

egyenletes a terhelés,

többször felhasználható,

alacsony költségszint,

alacsony élőmunka felhasználás,

a balesetveszély csökkenése.

3. Kikötés, lekötözés

A rakományrögzítés önálló vagy pótlólagos megoldása. Kapcsolódhat a súrlódási

tényező megnöveléséhez, illetve a kitámasztáshoz. (Néhány lekötési és kikötési

ábra látható a 2. sz. mellékleten.)

Fk: a kötöző eszközben keletkező előfeszítő erő [N]

Fs : a kötöző eszköz és a rakfelület által bezárt szög

Fv: az előfeszítő erő vízszintes komponense [N] = Fk*cos μ

Ff: az előfeszítő erő függőleges komponense [N] = Fk*sin μ

FFék: fékezőerő [N]

Fs: súrlódó erő [N]

A lekötést, kikötést már nagyon elterjedten használják a rakományrögzítésben mind közúton, vasúton és a konténeres szállításoknál. Erre az adott lehetőséget, hogy megjelentek a poliészterből készített pántszalagok és szövött hevederek. E rakományrögzítő eszközök sok előnnyel rendelkeznek a régebben használt kötöző dróttal és acél sodronykötelekkel szemben.

Lekötözésnél célszerű a kötélágakat minél meredekebben (közel függőlegesen) vezetni, hogy az erő függőleges komponense a legnagyobb legyen. Lekötözésnél a rakomány rögzítését a megnövelt súrlódási erő biztosítja.

A kikötésnél, ferde lekötésnél a súrlódási erőn kívül az aktív kötélerők (vízszintes komponens) is részt vesznek.

Előny:

• gyorsan, egyszerűen elvégezhető,

• rendkívül széles körben használható,

• aktív rakományrögzítés (rugalmassága miatt nagy energiaelnyelő képesség)

• széles méretválasztékkal rendelkező kötöző eszköz család alkalmazható,
• költség megtakarítás érhető el, stb.

Forrás: www.csom.hu

A rakományrögzítés „tízparancsolata”:

1) Mielőtt megrakodjuk a járművet, ellenőrizzük, hogy ép és rendeltetésszerűen használható állapotban van-e a rakfelület, a felépítmény és minden rakományrögzítő felszerelés.

2) Úgy rögzítsük a rakományt, hogy ne tudjon a helyéről eltolódni, elgurulni, csúszkálni a rázkódás hatására, ne tudjon leesni a járműről, és ne tudja felbillenteni azt.

3) Döntsük el, hogy mely rögzítési módszer a legalkalmasabb a rakomány tulajdonságaitól függően (megfogó szerkezet, torlaszolás, közvetlen kikötözés, leszorításos lekötözés, vagy ezek kombinációja).

4) Ellenőrizzük, hogy a jármű torlaszolásos rögzítő felszerelés gyártójának ajánlásai teljesülnek-e.

5) Ellenőrizzük, hogy a rakományrögzítő felszerelés megfelel-e azoknak a követelményeknek, amelyek az utazás során várhatóak. A vészfékezés, az akadály kikerüléséhez szükséges éles kanyarodás, a rossz út- és időjárásviszonyok olyan körülmények, amelyek bármely utazás során nagy valószínűséggel előfordulhatnak. A rögzítő felszerelésnek ellen kell tudni állni ezeknek a körülményeknek.

6) Minden be- és kirakodáskor és a rakomány átrendezésekor vizsgáljuk meg, a rakományt, ellenőrizzük, hogy nincs-e túlterhelés, és hogy a súlyelosztás megfelelően kiegyensúlyozott-e. Győződjünk meg arról,hogy a rakomány úgy van elrendezve, hogy a teljes rakomány tömegközéppontja minél közelebb essen a jármű hossztengelyéhez és minél alacsonyabb legyen: A nehéz áruk alul legyenek, a könnyebbek felül.

7) Rendszeresen ellenőrizzük a rakomány rögzítését az út során, ahol csak lehetséges. Az első ellenőrzést lehetőség szerint néhány kilométernyi vezetés után egy biztonságos megállóhelyen végezzük el. Továbbá ellenőrizzük a rögzítést erős fékezés után és a vezetés során adódó más rendhagyó helyzetet követően is.

8) Ha lehetséges, használjunk olyan eszközöket, amelyek segítik a rakományrögzítést, pl. súrlódási tényezőt növelő betéteket, közbetéteket, pántokat, sarokléceket stb.

9) Győződjünk meg arról, hogy a rögzítés nem okoz kárt a szállított áruban.

10) Vezessünk nyugodtan, azaz a sebességet a körülményeknek megfelelően válasszuk meg annak érdekében, hogy így elkerülhessük a hirtelen irányváltozást és az erős fékezést. E tanácsot követve a rakomány által kifejtet erők kismértékűek lesznek és nem várható problémák.

Forrás: Danger-ADR

Van bőr a gépeden?

Hirdetés: