Világítástechnika
|
|
|
|
|
||
|
|||||
|
|
Rövid
fényszóró történet. |
|
|
||
Fényszórók
|
A
gépjárművezető a forgalmi információk 90%-át vizuális úton szerzi. |
Rövid fényszóró történet
|
A fényszórók fejlődésének
főbb állomásait a mellékelt kép szemlélteti.
A
sűrűn lakott európai országokban az úton szembejövők elvakításának
csökkentésére, a múlt század második évtizedétől folytattak eredményes
kísérleteket tompított fényű fényszórók használatával. Ezek, azóta is
fényvetítő tükör meghatározott pontjába pozícionált, cserélhető izzólámpákkal
kerülnek forgalomba. Fénykévéjüket, a lámpa izzószálát árnyékoló
kanálformájú fémlemez miatt, világos-sötét határvonal jellemzi. |
Fényszóró rendszerek
|
A gépkocsi fényszórók felépítésüket tekintve
szórólencse nélkül működő tükröző, szórólencsés vetítő vagy az előbbieket
egyesítő, tükröző-vetítő csoportba sorolhatók. A tükröző rendszerűek parabolikus,
és szabad térformájú reflektorokat foglalnak magukba. A vetítő
rendszerűek csoportját az elliptikus fényszórók alkotják.
A tükröző-vetítő rendszerűek pedig
elliptikussal kombinált, szabad térformájú fényszórókból állnak. |
Parabolikus fényszórók
|
|
A
parabolikus fényszórók tükröző felülete a hossztengely körüli
elforgatással előállított forgásparaboloid.
Sajátossága, hogy a tükröző felülete a gyújtópontjában elhelyezett
fényforrás fényét, egymással párhuzamos sugarakból álló fénykéveként vetíti
a jármű elé, amely távolsági fényként jól hasznosítható. Az izzószál
gyújtópont elé helyezésével olyan fénykéve állítható elő, amelynek fényét
a reflektor az optikai tengelyen keresztül lefelé, az útfelületre
tükrözi, amely tompított fényként hasznosítható. A fényszóróból kilépő
fénykévét, a reflektor felső részén, a szóró üveg függőleges
bordázatú elemei vízszintes, prizmás elemei pedig (az aszimmetrikus részen)
függőleges irányban osztják el olymódon, hogy a fény legnagyobb része,
a szembejövők elvakítása nélkül, az útfelület legnagyobb megvilágítást
igénylő részeire essen. |
|
|
|
Paraboloid
rendszerű tompított fényszóró útmegvilágítása |
|
A
parabolikus fényszórók meghatározó szerepet töltöttek be a gépkocsik
útmegvilágító eszközeinek történetében. Nagy átmérőjük miatt azonban
a kisebb légellenállású, lapos orrkiképzésű járműformák kialakításának
gátjává kezdtek válni. Sőt, mivel a fényszórók által megvilágított
útszakasz esetenként rövidebbnek bizonyult a megálláshoz szükségesnél,
a csupán 26%-os fényhasznosítású parabolikusnál kisebb átmérőjű, és
távolabbra világító tompított fényszórókat kellett kifejleszteni. Annál is
inkább, mert a nagyobb átmérőjű, téglalap alakúra csonkolt két,
illetőleg négy fényszórójú rendszerek használatával is csupán egy
százalékkal, 27%-ra sikerült növelni a parabolikus lámpák
fényhasznosítást. |
Elliptikus fényszórók
|
|
A
36%-os fényhasznosítású, vetítő rendszerű elliptikus fényszórók a
parabolikushoz képest érdemi továbblépést jelentettek. Tükröző felülete:
ellipszis hossztengelye körüli elforgatásával előállított forgás-ellipszoid.
Világítórendszere a tükröző felület egyik gyújtópontjában elhelyezett
fényforrásból, a másik gyújtópont mögé helyezett szórólencséből és
a két gyújtópont között, a lencséhez közeli árnyékoló lemezből épül
fel. Az európai rendszerű tompított világítás világos-sötét határvonalát,
a második gyújtópont előtt, ahhoz közeli árnyékoló lemez hozza létre,
amely levágja a tükröző felület alsó részéről, a szórólencsére jutó
fény, e nélkül vakító részét. Emiatt főképp ködlámpaként és tompított
fényszóróként kerülnek alkalmazásra. |
|
|
|
Ellipszoid
rendszerű tompított fényszóró útmegvilágítása |
Szabad térformájú fényszórók
|
|
A
szabad térformájú fényszórók számítógéppel optimalizált alakú, fénykibocsátású,
és törőfelületű útmegvilágító eszközök. Sajátosságuk, hogy a kilépő
fénysugarak eltérítését, szórását és elosztását közvetlenül az optimalizált
tükröző felület idézi elő. Ez olyan felületelemekből áll, amelyek az úttest
eltérő területeit jól elkülönülő tükörelemekről visszavert fénnyel világítják
meg. Emiatt törőmintázat nélküli fedőüvegű változatban is készíthetők.
A szabad térgeometriájú fényszórók fényhasznosítása eléri a 45%-ot,
ami a tapasztalatok szerint vetítő technikával, tovább javítható. |
|
|
|
Szabad
térformájú tompított fényszóró útmegvilágítása |
Tükröző-vetítő fényszórók
|
|
A tükröző-vetítő
fényszórók elliptikussal kombinált, szabad térformájú útmegvilágító eszközök,
amelyek a két rendszer előnyeit egyesítik. Jellegzetes elemeik:
a forgás-ellipszoidhoz közelálló, szabad térgeometriájú reflektor, annak
első gyújtómezejében elhelyezett fényforrás, amelyet a második
gyújtópont körüli gyújtótér mögé helyezett szórólencse, és a lencséhez
közeli árnyékoló lemez. A reflektor olyan kialakítású, hogy a lámpa
által kisugárzott fény lehető legnagyobb részét visszaverje és juttassa át az
árnyékoló lemez fölött, a szórólencsére, hogy az, minél nagyobb szórás-szélességgel
terítse azt az út hatékony megvilágítása érdekében. A közvetlenül
a világos-sötét határvonalkörnyékén koncentrálódó fénykibocsátás
a korábbi rendszerekénél nagyobb látótávolságot, és ellazultabb vezetést
tesz lehetővé, ami főképp hosszabb éjszakai vezetés alkalmával kedvező.
A tükröző-vetítő fényszórók fényhasznosítása 50-52%-os. Előnyei miatt
a mai korszerű fényszórók többsége tükröző-vetítő rendszerű. |
|
|
|
Ellipszoiddal
kombinált, szabad térformájú tompított fényszóró útmegvilágítása |
Halogén lámpák
|
|
A ma forgalomba kerülő gépkocsik többsége
halogén izzójú fényszórókkal kerül forgalomba. A halogén izzók
műszakilag kiforrott szerkezeti elemek. Fényáramuk 30%, élettartamuk 50%-kal
nagyobb a hagyományos izzókénál. Ezt bróm és jódtartalmú gáztöltetük
teszi lehetővé, amelyben az izzószálról használat közben kiszabaduló fémgőzök
túlnyomó része, az izzó kikapcsolása után újból az izzószálra épül vissza.
Előnyük, hogy felfutási és újragyújtási idejük gyakorlatilag nulla. Hátrányuk
a 3 év körüli élettartam, a napfényénél sárgább szín, és
a korlátozott fényáram. |
Xenonlámpák
|
|
A xenonlámpák
két-háromszor nagyobb fényintenzitásúak. Színhőmérsékletük és színeloszlásuk
a mai mesterséges fényforrások közül a legjobban megközelíti
a napsugárzásét. A xenonlámpák semleges
xenon gáz, és halogén sók jelenlétében végbemenő gázkisülés jelenségét
hasznosítják, amelynek fenntartásához 100 V körüli feszültségszinten 35W
teljesítmény is elegendő. Élettartamuk jóval meghaladja a 2500 órát.
A gázkisülés csak 20-25 kV-os gyújtóimpulzussal indítható be, ezért
a működtetésük költséges feszültség-, és frekvenciaszabályozó használatát
igényli. |
|
|
|
... és az utat megvilágító jármű belsejéből |
|
A fényszóró beállítók
a fényszóró ház, vagy a bennük lévő tükör betétjének mozgatói.
A kezdetben kézi, statikus működtetésű állítóművek mára automatikus, főképp
elektromágneses, illetőleg léptetőmotoros működtetésűek lettek. Az előbbiek
a jármű utasokkal vagy csomagokkal való
megterhelésével arányosan,
döntötték előrébb vagy
hátrább a fényszóró házat, illetőleg a benne lévő tükröt.
A működésüket azonban az jellemezte, hogy az
nem követte a felépítmény akadályon átgördülő kerék kitérésével arányos
bólintását. A dinamikus állítóművek elektronikus működésvezérlésű
szerkezetek. Beavatkozásuk a felépítményhez rögzített elmozdulás érzékelő(k) jeleire épül. Jellegzetességük:
a vakításveszélyes felépítmény-bólintás kialakulásánál kisebb működés
késedelem. Ennek köszönhetően, alkalmasak a fényszóró ház, illetőleg
a benne lévő tükör vakításmentes helyzetbe billentésére. |
Fényszóró-mosók A xenon lámpás fényszóró,
csak nagynyomású mosószerkezettel hozható forgalomba. |
Intelligens fényszórók - a jövő fényszórói
|
Amíg
a gépkocsit ember vezeti, ennek érdekében az ő képi információhoz
jutásának feltételeit kell javítani. Alapvetően az útmegvilágításnak,
a forgalmi viszonyokhoz igazított, jelenleginél jobb elosztásával.
A járműoldalanként jelenleg egy-egy helyett, több, egymástól független,
és a forgalmi helyzettől függő együttes működtetésével. Autópályán,
szembejövő forgalomtól mentes úton: a jelenleginél hosszabb távolsági
fény használatával. Ívmenetben, a kanyarba bevilágító, az út ívét követő
kanyarlámpával. Városközi úton, szembejövő jármű esetén: fényszórónk
automatikus tompításával. Városi utakon, a jármű közelében,
a jelenleginél több fényt adó oldalvilágítással.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||
|
|
Lámpakódok. |
|
|||
A gépjármű-világítótestek kódjelei
|
A gépkocsi-alkatrészek
kódjelei az azonosításon túl a márkavédelem eszközei a fényszórókon és a
hátsó lámpákon is, amelyek betű- és számkombinációi az eredeti termék
hamisítványoktól való megkülönböztetését szolgálják. Az említett betű- és
számcsoportok a fényszórók üvegén és a hátsó lámpák buráin olvashatók. |
|
Az ENSZ EGB fényszóró
és hátsó lámpa jováhagyások leggyakoribb europai célországai |
|
|
E1 |
Németország |
|
E2 |
Franciaország |
|
E3 |
Olaszország |
|
E4 |
Hollandia |
|
E5 |
Svédország |
|
E6 |
Belgim |
|
E7 |
Magyarország |
|
E8 |
Csehország |
|
E9 |
Spanyolország |
|
E10 |
Az
egykori Jugoszlávia |
|
E11 |
Nagy-Britannia |
|
E12 |
Ausztria |
|
E13 |
Luxemburg |
|
E14 |
Svájc |
|
A fényszórók kódjelei A fényszóróüvegek kódjeleinek
(1. ábra) értelmezése a következő. A legszélesebb körben elterjedt,
szabványos H/4-es fényszórót a HC/R 25 E1 02A 44457 kód azonosítja. A
kódkombináció első, HC/R jelű kódcsoportja a fényszóró kivitelét jelöli. Ezen
belül a H halogén, a C tompított, az R pedig távfény jele. A C és az R
közötti törtvonal azt jelenti, hogy a tompított és a távfény egyidejűleg nem
kapcsolható. A 25-ös referenciaszám a távfényszóró fényerősségéről ad
tájékoztatást. Szokásos értékei: 10; 12,5; 17,5; 20;
25; 27,5; 30; és 37,5. Az előbbiekkel együtt egyidejűleg minden fényszóróra
érvényes a 75-ös, referenciát jelentő legnagyobb érték, amely egyetlen
fényszóróval sem túlléphető maximumot jelöl. |
|
Fényszóró kódjelek |
|
|
A |
Helyzetjelző
világítás |
|
B |
Ködlámpa |
|
C |
Tompított
fény |
|
R |
Távolsági
fény |
|
CR |
Távolsági
és tompított fény |
|
C/R |
Távolsági
vagy tompított fény |
|
HC |
Halogénlámpás
tompított fény |
|
HR |
Halogénlámpás
távolsági fény |
|
HCR |
Halogénlámpás
távolsági és tompított fény |
|
HC/R |
Halogénlámpás
távolsági vagy tompított fény |
|
HC |
Xenonlámpás
tompított fény |
|
HR |
Xenonlámpás
távolsági fény |
|
HC/R |
Xenonlámpás
távolsági vagy tompított fény |
|
/ |
Eggyütt nem bekapcsolható |
|
A hátsó lámpák kódjelei A 2. ábrán látható hátsó
lámpa RS1 IAF 02 E1 341483 jelű kódján belül az RS1 IAF kódcsoport a hátsó
lámpa kivitelét jelöli. Közelebbről az R a zárófény,
az S1 a féklámpa, az IA a hátrafelé sugárzó fény és az F a hátsó ködlámpa
jele. A bemutatott példában a felsorolt lámpafunkciókat közös
hátsólámpa-egység foglalja magában. |
|
Hátsó lámpa kódjelek |
|
|
A |
Helyzetjelző
világítás |
|
AR |
Hátrameneti
fényszóró |
|
F |
ködzáró
fény |
|
IA |
Hátra
dugárzó |
|
R |
Véglámpa |
|
S1 |
Féklámpa |
|
1,1a,1b |
Különböző
kivitelö első villogólámpák |
|
2a |
Hátsó
villogólámpa |
|
5 |
Kiegészítő
oldalvillogó (L(6m)) |
|
6 |
Kiegészítő
oldalvillogó (L(6m)) |
|
SM1 |
Oldalsó
jelzőlámpa (valamennyi járművön) |
|
SM2 |
Oldalsó
jelzőlámpa (L(6m)) |
|
L:
Járműhossz |
|
Hirdetések, linkek:
Convoy Truck Shop
Fényszóró üvegek, hátsólámpák, helyzetjelzőlámpák, búrák, munkalámpák,
izzók és egyéb kiegészítők nagy választékban, alacsony árakon!
www.convoytruck.hu
Ez
itt az Ön hirdetésének a helye!
Hirdetésének, linkjének ingyenes elhelyezéséhez írjon az alábbi E-mail
címre!
hirdetes@hungarokamion.hu